Hogyan rögzítsek track-et?

A tracklogok képezik a térképek alapanyagát. (Ha még nem tudod, mi az a tracklog, akkor nézd meg először a "Segíts Te is!" menüpontot.) Legalább három dolog van befolyással a rögzített tracklogok használhatóságára:

Pontosság

A lehető legpontosabb tracklogokra van szükségünk. Jó, ha tudod, hogy a tracklogok minősége nagyon különböző lehet a következő dolgok függvényében:
  • a GPS vevő típusa

    Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy régebbi vevők rosszabb tracklogokat produkálnak, újabb vevők meg jobb minőséget adnak. A GPS-vevőknek 2 fő kategóriája létezik: - kézi célkészülékek, autós navigációs rendszerek - "számítógép-szerű" készülékek (pl. PDA, vagy akár laptop is autóban) és egy "külső" GPS vevő (ebből a szempontból a beépített vevőt is tekinthetjük külsőnek(!), mert nincs különbség a bluetooth-os vevők és a beépített vevők között a rögzítő software tekintetében)

    A kézi célkészülékek gyakran Garmin-eszközök (Garmin a legelterjedtebb márka), míg a külső GPS vevők elég sokfélék. Megpróbáljuk kategorizálni őket a tracklog-rögzítési minőség szempontjából, a rosszabbtól a jobb felé (ez a sorrend saját tapasztalatainkon alapul): Garminok: - régi eTrex, Geko készülékek szürkeárnyalatos kijelzővel: ezek csak akkor produkálnak használható tracklogot, ha az egyéb körülmények ideálisak (ritkán) - eTrex készülékek színes kijelzővel, a pontos típusmegjelölésükben "x" jelzés nélkül: a jobb antennának köszönhetően gyakran adnak jó tracklogot, ha megfelelően tudod elhelyezni - eTrex készülékek színes kijelzővel, a pontos típusmegjelölésükben 'x' jelzésel: még érzékenyebb antenna és valószínűleg szintén továbbfejlesztett erősítő rész, többnyire jó minőségű tracklogok - GPS és GPSMAP sorozat, a pontos típusmegjelölésükben "x" jelzés nélkül: hasonló, mint az előző kategória, kicsit érzékenyebb antenna - eTrex sorozat, a pontos típusmegjelölésben "Hcx" jezéssel: nagy érzékenyésgű vevő, hasonló, mint a következő kategória - GPSMAP sorozat, a pontos típusmegjelölésben "x" jelzéssel: a vevőjük a SIRFIII chipsetet tartalmazza, manapság ezek jelentik a legjobb választás

    Külső vevők: nehéz sorrendet felállítani, annyira nagy számú eltérő chipset van beleépítve ezekbe a vevőkbe - "régi" sirfII vevők bekapcsolt "XTrac" funkcióval: XTrac zavaró tracklogokat produkálhat, ezeket a vevőket inkább kikapcsolt XTrac beállítással használd. - "régi" sirfII vevők: megfelelő elhelyezés melett jó tracklogokat tudnak produkálni - Nemerix vevők: a nemerix sűrűn frissíti a chip-készletet, egyre érzékenyebb vevőket szállítanak, minőségben majdnem ugyanaz, mint a SIRFIII - SIRFIII vevők: a legjobb választás manapság, többnyire jó tracklogok (de érdemes tudni, hogy a minőség változhat a gyártótól és a beépített software-től függően is)

    Magellan készülékek: A Magellánoknak gyakorlatilag 2 családja van ma használatban, a Meridian, illetve az eXplorist. Újonnan már csak az eXploristeket forgalmazzák. Meridian: quadrifilar helix antenna, érzékenysége a nem sirfes garmin gpsmap 60 (C,CS) sorozathoz hasonló. Külső antenna csatlakoztatható. eXplorist: patch antenna, de egy újabb, úgynevezett TrueFix elektronikát tettek mögé, s ezzel a vétele megegyezik a meridianokéval, sőt akár jobb is. Mindkét készülék vételi képessége elmarad a sirfIII-asoktól, "de legalább nem hazudnak". Mindkét család csak távolságalapú track rögzítésére képes, ahol a legkisebb lépték 10 méter. Egy track max. 2000 pontból állhat. A trackek SD kártyára menthetőek, manuálisan. Az auto üzemmódban készült trackek csak korlátozottan használhatóak.

    PNA-k töbnyire olcsó megoldások, ritkán képesek tracklog rögzítésre, és gyakran az antennájuk és a vevő chipsetjük sem túl jó. Tracklog készítéshez nem ajánljuk PNA-k használatát. (A PNA-knak van még egy hátránya: általában nem lehet rájuk szabadon software-t ill. térképet tölteni)

  • Az antenna és a GPS vevő helyzete/elhelyezése

    A GPS rendszer mikrohullámokkal dolgozik, így a kapott jel erőssége függ a vevő antennájának irányultságától. - A Garmin GPS60 és GPSMAP sorozat ún Quad-helix beépített antennát tartalmaz, ami akkor adja a legjobb jelerősséget, ha a készüléket (az antennát) függőleges helyzetben tartod - Más GPS vevők (Garmin extrex sorozat, a legtöbb bluetooth-os vevő, GPS-egerek) ún. "patch" antennval rendelkeznek, amik igazán jól vízszintes helyzetben tudnak működni. A legtöbb GPS-vevőhöz csatlakoztatható külső antenna. Külső antenna használata ajánlott (de nem kötelező). Három ok miatt érdemes külső antennát használni: - könnyebb a helyes irányba helyezni, mint a GPS-vevőt magát - külső antennák általában erősítőt is tartalmaznak, így a GPS eszköz erősebb jelet fog kapni - lényegesen javulhat a rögzített tracklog minősége A kereskedelemben kapható külső antennák majdnem mindig patch antennák egy mágneses talppal. Könnyű őket autó tetejére felhelyezni pl. Viszonylag csekély az áruk magához a GPS-vevőhöz képest.

  • műholdállás

    (a GPS műholdaknak az egymáshoz viszonyított helyzete az égen)

    Még a legjobb felszereléssel sem fogsz tudni jó tracklogot rögzíteni, ha a műholdak aktuális állása éppen kedvezőtlen. Minden vevő/program rendelkezi egy olyan képernyővel, ahol ellenőrizhető a GPS műholdak aktuális helyzete. Mik a jó műholdállás kritériumai? -sok látható műhold: ha a vevőd legalább 6-7 műholdat lát (és használ), akkor a tracklog rögzítésben nem várható zavar, de az ideális a 10-12 műhold. 3-4 látható műholddal ritkán fog sikerülni használható tracklogot készíteni. -a műholdak nincsenek közel egymáshoz: legjobb, ha a műholdak egyenletesen oszlanak el a látható égbolton. Nem lesz jó a tracklog, hiába látsz akár 6 műholdat is, ha azok egy egyenes vonal mentén helyezkednek el a vevőd képernyőjén. Ahogy a műholdak odébb mozdulnak, a műholdállás folyamatosan változik, egy negyedóra alatt akár jelentősen is megváltozhat. Rendszereses ellenőrizd a műholdállást mutató képernyőt! Ha a kijelzett pontosság érték 10 m feletti, tarts egy kis szünetet, ha teheted, és várd meg, amíg a műholdűllás jobbra változik.

  • takarás

    (tárgyak a vevő antennája és a műhold között)

    A műholdak kb. 20 km-es magasságban repülnek a fejed felett, és csak 50W körüli teljesítménnyel sugároznak. A sugárzott jelek a láthatóság mentén utaznak, vagyis áthatolnak a felhőkön, üvegen és műanyagon, de nem jutnak át a legtöbb tömör tárgyon, mint pl. az épületek, hegyek, vagy az emberi testrészek! Vagyis, ha ilyen tárgyak árnyékolják a vevődet, akkor az nem lesz képes észlelni a leárnyékolt műholdak jeleit. Emiatt nagyon fontos, hogy a vevőt (vagy az antennát) úgy helyezd el, hogy te magad ill. az autó ne árnyékolja le (GPS vevő a vállon, külső antenna a sapkádra rögzítve, vagy mágnessel a kocsi tetejére rakva). A visszavert jelek leronthatják a tracklog minőségét is. A vevőd gyakran vesz visszavert jeleket nagy és sima felületek között, vagy azok közelében, pl. magas házak között, vagy nagy sziklák mellett. Sajnos nem tudsz sok mindent csinálni, hogy segíts a vevődnek elkerülni ezt a problémát. Az egyetlen megoldás, amit megtehetsz, hogy többször végigmész oda-vissza ugyanazon az úton, és sok tracklogot készítesz.

  • A tracklogok száma

    A tracklogok pontatlanságát több tracklog használatával lehet kiküszöbölni. Általában különböző emberektől, különböző időpontokban, stb. felvett tracklogokat veszünk alapul. Szerencsére, két egymás melleti vevő ugyanabban az időpillanatban soha nem pont ugyanúgy fogja félreszámítani a pozíciót! Ez azt jelenti, hogy ha két GPS vevőt vittél magaddal egy útra, az majdnem ugyanazt az eredményt adja, mintha kétszer jártad volna be ugyanazat az utat! Szóval vigyél magaddal több GPS-t is trackeléshez, hacsak lehetőséged van rá.



A GPS vevő rögzítési beállításai

A különböző vevőknek számos beállítható paramétere van, így nem tudunk minden modellt kielemezni, csak vezérfonalat próbálunk adni a beállításokhoz. (És lejjebb találsz egy kicsit részletesebb leírást a legelterjedtebb Garmin vevőkhöz) A leginkább befolyásoló tényező a tracklog pontsűrűsége. A kereskedelemben kapható GPS vevők (külsők és kézi készülékek egyaránt) másodpercenként egyszer frissítik az aktuális pozíciót. Ez azt jelenti, hogy nincs mód arra, hogy a rögzítési intervallumot 1 másodpercnél kisebbre állítsuk. Hasonlóan, ha a sűrűséget távolság alapon állítod be mondjuk x méterre, és gyorsabban haladsz, mint x mlter/mádosperc, akkor a rögzített trackpontok távolsága nagyobb lesz, mint x méter.
Külső GPS vevők (emlékeztetőül, a PAD + beépített GPS vevőt is külső egységnek tekintjük!) majdnem mindig úgynevezett NMEA szabványú adatáramlást valósítanak meg. Az NMEA - alapértelmezésben - másodpercenkénti pozíciót tartalmaz. (Az NMEA tartalmaz még információt az aktuális műholdállásról, ami rengeteget segíthet a térképszerkesztőnek a tracklog minőségének meghatározáskor) Az NMEA-log nagy is lehet, egy órányi log kicsivel 1 MByte alatt várható. Tökéletes megoldás, ha az NMEA adatokat egy fájlba rögzíted pl. egy memóriakártyára. Ilyenkor nem semmiféle egyéb beállítással foglalkoznod. Egyetlen dologra kell csak odafigyelni: a memóriakártya kapacitására. Nem minden navigációs program képes NMEA adatfolyamot rögzíteni. Ha ilyet használsz, akkor szükséged lesz még egy további programra. Pl. a VisualGPSce egy kicsi és okos program PDA-ra NMEA log rögzítési képességgel.
A rögzítési lehetőséggel rendelkező kézi GPS-ek majdnem mindig képesek arra, hogy 2 rögzítendő trackpont között egy bizonyos távolságot tartsanak. "Távolság" gyanánt a két pont közti valódi távolságot lehet érteni méterben. Vagy másodpercben értve egy időintervallumot két pont között. Kívánatos ezeket az intervallumokat olyan kicsire venni, amennyire csak lehetséges. Általánosságban, a sűrűséget az alábbiak szerint érdemes beállítani: - 2 - 3 másodperc, vagy 2 - 4 m, gyalagos haladás esetén - 1 másodperc vagy 5 méter, ha a gyalogos sebességnél gyorsabban haladás esetén (autóval, motorral vagy akár kerékpárral). Vagy pedig állítsd a lehető legkisebb értékre, ha a vevőd nem enged ilyen kis értékeket. Általános probléma, hogy a kézi GPS-ek kifogyhatnak a tracklog memóriából. Először is azt kell megállapítani, hogy a vevődnek a memóriája milyen méretű. Eztán már tudsz kalkulálni egy log kapacitást órában vagy kilométerben. Példáuk, a vevődnek 10 000 pontnyi tracklog memóriája van, és autóval készülsz menni valahová. 1) Állítsd mondjuk a pontsűrűséget 1 másodpercre. Ez 10000/3600 = ~ 2 óra 45 percnyire elegendő csupán! 50km/h sebességgel a trackpont távolság ~14m lesz. Ez burkolt utaknál megfelelő. 2) A sűrűség 1m-re állítása azt jelenti, hogy a vevő megpróbálja rögzíteni a helyzetét minden 1m-nyi elmozdulás után. Ha gyorsabban mész 3,6m/sec-nél (autóval haladsz!) akkor az eredmény ugyanaz lesz, mint az 1 másodperces beállítás esetén (mert a vevő nem ad pozíciót 1 másodpercnél gyakrabban, mint az előbb olvashattad). Ilyen módon az 1m-es beállítás csak akkor eredményez nagyobb tracklog rögzítési kapacitást, ha gyakran állsz közlekedési dugóban pl. Mi történik, ha gyalog mész végig egy útvonalon? 1) Tegyük fel, hogy a pontsűrűséget 3 m-re állítottad. Amíg a sebességed ~12km/h alatt marad (gyalog haladsz!) a pontsűrűség 3m marad, és ez tökéletes a térképszerkesztéshez. És ily módon 30km-nyi tracket rögzíthetsz! 2) 2 másodperces pontsűrűség beállítás ~2.2m távolságot eredményez ha 4km/h sebességgel mész. Ez jó, de ha mondjuk megállsz pihenni, a GPS vevőd akkor is szorgalmasan rögzíti a (nem változó) pozíciódat és feleslegesen fogyasztja a tracklog memóriát. Pihenő nélkül ez a módszer ~22km log kapacitást eredményez.
Összegzésképpen azt lehet mondani, hogy - külső vevővel a nyers NMEA adatokat rögzítsed - ha nincs tracklog memória korlátod, akkor állítsd a sűrűséget 1 másodpercre, és felejtsd el ezeket a problémákat - állítsd a sűrűséget 3-4 méterre ha gyalog, autóval, kerékpárral, stb. haladsz és tudod, hogy lesz elég tracklog memóriád mindehhez - egyébként pedig próbáld meg kiszámolni a lehető legkisebb meter/másodperc értéket. Vedd figyelembe, hogy turistautaknál ~10m, utaknál ~25m és az autóplyáknál ~40m már a felső határ körül van, ami még térképszerkesztéshez alkalmas tracklogot tud adni.
  Garminra jellemző megjegyzések: - Térképes Garminoknak van egy olyan sajátossága, hogy a pozíciódat képesek a leközelebbi vonalra (út, utca, stb.) illeszteni. Ezt az ún. "Lock on road" fukciót ki kell kapcsolni, hogy használható tracklogot lehessen rögzíteni! - Garmin x sorozat eszközei képesek a memóriakártyára rögzíteni. Ilyen esetben választhatsz 1 másodperces rögzítést (de ne felejtsd el bekapcsolni a "Log to memory card" opciót!) - Garmin GPS vevők képesek sima track mentésre is. A mentett track viszont sajnos csak legfeljebb 500 pontból állhat. Ha rögzítettél 10 000 pontot majd elmented a GPS vevő "backup" memóriájába, akkor a log 500 pontra fog redukálódni! Mindez azzal a "mellékhatással" is jár, hogy a trackpontok távolsága 50-500m lesz, ami teljesen használhatatlan térképszerkesztéshez! Soha nem használd ezt a fajta mentési lehetőséget! Mindig ACTIVE LOG rögzítést használj csak (vagy rögzítést a memóriakártyára). - Az automatikus/legsűrűbb rögzítés elegendő a fekete-fehér kijelzős eTrex és Geko gépeken. - Ha metrikus rendszert használsz, akkor a legkisebb beállítható távolság-alapú sűrűség 0,01km = 10m! Na, de akkor hogyan állítsak 10m-nél rövidebb távolságot? Előbb át kell állítanod az eszközt yard-rendszerre, így be tudod állítani a trackelési intervallumot 3-4 yardra. Ha ezután visszaállítod a mértékegységet metrikusra (ne ijedj meg!), a kijelzőn 0,00 km jelenik meg távolságként, de 3-4m lesz eltárolva!


Kiegészítő információk

A tracklogokon kívül bizonyos kiegészítő információkra is szükség van a korrekt térkép készítéséhez. Ezeket az információkat az útpontok használatával adhatjuk meg.
  • Points Of Interests (POI): Nem csak az utak (térkép vonalak) adnak hasznos információt menet közben. Nagyon gyakran keres az ember bizonyos helyeket (pontokat): szórakozni akarsz, és keresel egy mozit, ha éhes vagy, akkor kereshetsz egy snack bart, vagy ha el akarsz nézni a hegyek fölött, amelyek között túrázol, akkor egy kilátót lenne jó találni. Ezeket a helyeket a térképeken pontok reprezentálják és a legtöbb GPS készüléken ezek kereshetők. Az ilyen pontok felvételekor nagy gondossággal kell eljárni az elnevezésket illetően. Először, írd be a pont helyes nevét, ha van neki. Aztán vedd fel a pont típusát a neve után. A használható típuskészletet megtalálod a "Legend"/"Jelmagyarázat" menüben.
  • út/ösvény típusok: A térképszerkesztőnek tudnia kell a rögzített útvonal típusát. A lehetséges típusokat a "Legend"/"Jelmagyarázat" oldalon találod. Tudjuk, hogy nem minden út típust fedi le ez a típuskészlet, ez lehet részletesebb is. Más szempontból viszont a típuskészlet túl sok bejegyzést tartalmaz, és túl munkaigényes dolog a pontos típus meghatározása és kiválasztása. Azt gondoljuk, hogy ez a típuskészlet egy jó kompromisszum a két véglet között. A legkönnyebben úgy tudsz típusinformációt közölni a térképszerkesztővel, ha minden úttípus változásnál felveszel egy útpontot és a következő útszakasz típusa alapján nevezed el. Például, elhelyezel egy útpontot "városi utca" névvel a tracklog elején. Aztán amikor a burkolat rosszabbá válik, akkor leraksz egy újabb útpontot "makadám-szerű" elnevezéssel, stb.
  • kereszteződés útpont: A GPS eszközök pontatlanságából eredően két keresztező útról felvett tracklog köteg nem feltétlenül fog egyetlen pontban kereszteződni (ez fokozattan igaz olyan útvonalak esetében, ahol a nyomvonal nem egyenes). Emiatt erősen ajánlott az összes kereszteződés közepének útponttal való megjelölése.
  • útcsonkok: Amíg a térképek nem tartalmaznak minden utat, ösvényt, stb. (röviden: soha), addig lesznek kereszteződések, ahol az egyik keresztező útvonal már ismert egy tracklogról, míg a másikat még senki nem rögzítette. Ilyen kereszteződésben könnyen előfordul, hogy nem dönthető el, melyik úton kell továbbmenni, ha a keresztetző útvonalak hegyes szöget zárnak be egymással. Ezért azt ajánljuk, hogy az összes kereszteződést lássál el útponttal, és adj neki olyan nevet, ami a térképszerkesztő számára megmondja az ismeretlen út/ösvény közelítő irányát. Például, használhatod az óramutató járásával kifejezett irányokat (Éak a 12 óra!) az útpontok nevében: "2,11" jelentheti azt, hogy két ismeretlen ösvény indul az útponttól, az egyik 2 óra irányban, egy másik pedig 11 óra irányában (természetesen, azoknak az ösvényeknek az iránya nem kell, amelyen beértél a kereszteződésbe, és amelyiken távoztál belőle!). Az így kapott információk alapján a térképszerkesztő be fog illeszteni egy rövid szakaszt ("útcsonk" típussal), ami a térkép felhasználóját a kívánt irányba fogja segíteni.


Hogyan trackeljek - összefoglalás

pontossághelyezd a GPS-t (vagy az antennát) olyan magasra, amennyire csak tudod!
ügyel a GPS (vagy az antenna) helyzetére!
használj külső antennát, ha teheted!
gyakran ellenőrizd a műholdállást! (és ha nem megfelelő, akkor várd ki, meg megjavul, hacsak lehet)
használj több GPS-t, ha lehet!
GPS beállításokhasználd a lehető legnagyobb pontsűrűséget - figyelembe véve a tervezett út hosszát (3m általában jó választás)
PDA-val rögzíts nyers NMEA-adatokat!
kapcsold ki a "Lock on road" funkciót térképes Garmin eszközödön!
rögzíts memóriakártyára, ha "x sorozatú" Garmin eszközöd van!
kiegészítő információkPOI-kat vedd fel útpontként és szabatosan nevezd el őket!
az utak típusát jelöld útpontokkal!
minden kereszteződés közepét jelöld meg útponttal és az elágazó utakat az óramutató járásának megfelelően nevezd el!